Mozogjunk együtt IV.

 

A múlt héten elkezdtük írni a jóga nyolc fokát, de nem említettük meg, hogy pontosan mi is az. A mai bejegyzésünkben erről is teszünk említést, és folytatjuk a bemutatást…

 

joga

 

A jóga nyolc foka a következő:

Yama (erkölcsi elvetés elve, egyetemes erkölcsi parancsolatok)

  • Ahimsa ( nem-ártás)
  • Satya (igazság, az igazsághoz való hűség)
  • Asteya (tartózkodás a lopástól, nem-lopás)
  • Brahmacarya (szexuális önmegtartóztatás)
  • Aparigraha (nem-birtoklás , kapzsiságtól való tartózkodás)

Niyama (erkölcsi elfogadás elve)

  • Sauca (testi-lelki tisztaság)
  • Samtosa (megelégedettség)
  • Tapas (aszkézis)
  • Svadhyaya (önképzés)
  • Ísvara pranidhana (Isten iránti odaadás)
  1. Yama (erkölcsi elvetés elve, egyetemes erkölcsi parancsolatok)
    • Ahimsa ( nem-ártás)
    • Satya (igazság, az igazsághoz való hűség)
    • Asteya (tartózkodás a lopástól, nem-lopás)
    • Brahmacarya (szexuális önmegtartóztatás)
    • Aparigraha (nem-birtoklás , kapzsiságtól való tartózkodás)
  2. Niyama (erkölcsi elfogadás elve)
    • Sauca (testi-lelki tisztaság)
    • Samtosa (megelégedettség)
    • Tapas (aszkézis)
    • Svadhyaya (önképzés)
    • Ísvara pranidhana (Isten iránti odaadás)
  3. Asana (testgyakorlatok, tartás, helyes ülésmód)
  4. Pranayama (légzőgyakorlatok, légzésszabályozás)
  5. Pratyahara (érzékszervek uralma, érzékek visszavonása)
  6. Dharana (koncentráció)
  7. Dhyana (meditáció)
  8. Samadhi (elmélyedés, magasabb tudatállapot)

És most lássuk a jóga nyolc fokát részletesebben…

 

A jóga nyolc teste

A jóga nyolc teste szanszkrítul: astanga jóga, amit nyolctestű jógának is szoktak fordítani. Az anga szó részt, testrészt jelent az asta nyolcat. A testrész fogalom nagyon jól kifejezi, hogy ez a felépítés szerves egységet alkot egymással, mindegyik egymásra épül és egymásból következik, hierarchiát nem alkot. A jóga nyolc foka egy lehetséges útmutatás az önmegvalósítás útján járó jóginak. Irányelvek ezek amelyek segítenek megismerni egyfajta módszert amely a cél elérését segíti elő. És mi a cél? Mindenkinek más céljai vannak a jóga gyakorlásával, és más indítékai. Van aki azért gyakorol, hogy fitten, egészségesen tartsa magát, van aki a szellemi fejlődés útját látja benne. De a lényeg az, hogy mindenki megtalálja benne a tanulási lehetőséget.

 

Satya

A következő a sorban a satya – ejtsd szatyja: az igazság. Ez az elv az igazság fontosságára hívja föl a figyelmet. Ne feledjük, hogy az ember mélyen legbelül az egyetemes igazságot keresi. Ahhoz, hogy megértsük a satya üzenetét, meg kell értenünk az igazság fogalmát. Bár az igazság mindenkiben világos értelmet nyer, azonban amikor szavakba kell önteni, hogy önmagában mi az igazság, akár általában, akár egy adott szituációban, bajban vagyunk. Mi tehát az igazság? Ezt a kérdést a nyugati gondolkodók is gyakran felteszik, s korról korra újra előhozakodnak vele. Az igazság a valósághoz való tökéletes hűséget jelentené? Amikor meg szeretnénk érteni egy gondolatot, mindig meg kell értenünk annak minden alkotóját, sőt olykor csak akkor jutunk el a megértésig, amikor újra végigjártuk a megértés hosszú útját. Hogy az előző kérdésre választ találjunk a valóság fogalmához kell értelmet csatolnunk, s most szerencsénk van, mert a valóság mivoltát a lehető legsokrétűbben értelmezték már keleti és nyugati gondolkodók egyaránt. A jóga szerint valóságnak kell elfogadnunk mindazt, amit adott szituációban valóságnak tapasztalunk, és mindaddig így is kell viszonyulnunk hozzá, amíg meg nem győződünk róla, hogy valójában illúzió. Hiába mondjuk tanulmányainkra hivatkozva, hogy a fejünk felé repülő kő illúzió, ha egyszer eltalál, meglehetősen fájni fog. Megértve tehát a kiinduló kérdésünket az igazság a valóságnak tapasztalt világ tényeihez való feltétlen hűséget jelenti. A tapasztalt világ azonban szubjektív. Az egyének mind-mind sajátosan élik meg a külvilág ingereit, és sajátos válaszokat adnak azokra. Ez a lényege a szubjektum önállóságának és szabadságának. Soha nem fogom megtudni, hogy az általam kéknek látott színt mások is ugyanolyannak látják-e, vagy csak a tanulási folyamat során az adott szín érzékeléséhez a “kék” fogalma társult. Ez alapján az igazság értelmezése is a tapasztalt világ élményeire támaszkodva egyéni. Ennek tükrében lássuk a satya tanítását:

Az igazságnak a megtartása fontos a gondolatainkban, szavainkban és a tetteinkben. Az igaz ember nem fél, meri felvállalni önmagát, meri elfogadni magát olyannak amilyen, nincs takargatni valója, és szabadabban élheti az életét. Az igaztalan gondolatok sokszor rosszindulatot szülnek, és ezáltal ártó tetteket.

Patanjali szerint: “Az igazságon alapulóknak a tettek gyümölcse felkínálkozik.” Igaz tetteknek igaz következményei lesznek. Mahaprabuji pedig azt mondta: “Meg kell mondani az igazságot de szeretettel.” Ezáltal a satya kapcsolódik az ahimszához is.

 

 

Jövő héten folytatjuk…

További részeket itt olvashatod:

Mozogjunk együtt I.

Mozogjunk együtt II.

Mozogjunk együtt III.

Mozogjunk együtt V.

Mozogjunk együtt VI.