Mozogjunk együtt II.

 

Hatha jóga

A fizikai test, a durva test megtisztítása nélkül nehéz a jógát gyakorolni. Az ászanák önmagukban nem elegek ahhoz, hogy a test rugalmas, könnyű és laza legyen, ehhez segít a pránájámá (légzőgyakorlat), különböző mudrák (kéz és testtartás), bandák (energia zárak). A jóga időtlen idők óta használja a mula bandát,a gátat behúzómágnes zárat,ezzel az energiaáramlást szabályozni ,befolyásolni lehet.

Hatha jóga alapelve az, hogy valaki akkor juthat magasabb tudatállapotba, ha a fizikai testét, annak különböző rendszereit fejleszti. Az idegrendszerre ható gyakorlatok biztosan befolyásolják az elme működését, hiszen az egész testet behálózó idegrendszer közvetve vagy közvetlenül az agyban csatlakozik. Például a Hatha jóga gyakorlatai kiegyensúlyozzák a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszert, így minden szervre és annak mükődésére hatnak. A szimpatikus idegrendszer mozgósítja a testet, így az akár extra teljesítményekre is képes. A paraszmpatikus idegrendszer inkább nyugtat, lecsendesít, befelé fordulóvá tesz, és képessé arra, hogy az egyén gondolkodjon, elmélkedjen, mérlegeljen. Egyik szélsőséges állapot sem alkalmas a meditációra. Ha valaki túl sokat gondolkodik, vagy túlságosan kifelé fordul, nem tud meditálni. Az az ideális, akit rendszer kiegyensúlyozott, és ezt segíti elő a Hatha jóga.

 

joga

 

A jóga filozófia alapja

Szerencsére a jóga sokezer éves fejlődése során, bár független sajnos nem maradt a vallásoktól, meg tudta őrizni gyakorlatias szemléletét. A jóga az egyéni tapasztalásszerzést helyezi előtérbe, és tanításai szerinti szentiratok tanulmányozása mit sem ér önmagában, ezért a passzív hit elbukik a jóga valóságkeresésének szemléleteben.

“Ne higgyetek nekem, tapasztalhatok magatok!” – mondják a mesterek a tanitványoknak.

Ma is szem előtt tartandó intelem ez. Jó az, ha az egész életünk önkeresésünknek válik meghatározó gondolatává ez a fajta én-értékelő felfogás, amelyben nincs helye önhittségnek vagy önzésnek.

A jóga a hat ősi ortodox ind filozófiai rendszer egyike. Önálló egységként add választ a világ mibenlétére, annak működésére, az élet céljára és az ind kultúrában nem egyedül álló módon a cél elérésének módjára. A jóga nem elméleti tanítás, hanem mesterről tanítványa szálló, elő gyakorlat. Úgy hatezer éves múltja alatt a jóga megmaradt a gyakorlás, a tapasztalatszerzés igazi útjának. A kulturális hatásokra a jóga elméleti rendszere, amely elválaszthatatlan egységet képez annak gyakorlásától, szorosan összefonódott a számkhya filozófiai irányzattal. Az ősi írások, gondolatok tanulmányozása, a bölcs mesterek szavainak elemzése, az azokon való emelkedés sokat segíthet a dolgok megértésében. Azonban az irások kritika nélküli vizsgálata és elfogadása vallásszerűvé tenné a jógát, ezért a kritika fontos elem e nélkül minden filozófiai rendszer vagy vallás kábítószerré válik, és éppen valódi céljától téríti el a keresőt. Az írások csak a megélés, a gyakorlatban való megtapasztalással élednek fel, és válnak segítőinké.

A jóga alapvető filozofiai gondolatmenete a nyolc lépcső áttekintésében érthető meg a legkönnyebben. Ezt a nyolc pontot Patanjali foglalta össze kb. 2000 évvel ezelőtt.

 

brigi-joga2

 

Következő heten innen folytatjuk…

 

További részeket itt olvashatod:

Mozogjunk együtt I.

Mozogjunk együtt III.

Mozogjunk együtt IV.

Mozogjunk együtt V.

Mozogjunk együtt VI.